Petrovaradin

A péterváradi várat a 12. században építettek Tere Péter, magyar nemes meghagyására, és róla kapta a nevét is, Péter Vára. Természetesen középkori jellemzői, kinézete volt a várnak, egyáltalán nem hasonlított a maira.

Az öreg vár, a Cisztercita Szerzetesrenddel (rekonstrukció)

A péterváradi vár alapkő letéteményese, I. Leopold (Lipót) Habsburg császár megbízásából Kroj herceg. Erre közvetlenül, az észak-szeremségi törökök alóli felszabadítás után, 1692. október 18-án került sor. Ez alkalomból elásták az adományozó levelet is, pontos helye a mai napig ismeretlen. Ekkor épült meg, a középkori vár maradványainak felhasználásával, az első bástya, amit Leopold (Lipót) császárról neveztek el. A vár Francois Sebastian Voban tervei szerint épült, aki sajnos soha nem látta muvét a valóságban.

A mai péterváradi vár madárnézetből, a Duna másik partjára Újvidékre való rátekintéssel

A vár építése Savoyai Eugen (Jenő), Caprara gróf és József trónörökös felügyelete mellett történt. A csaknem egy évszázadig tartó építkezés I. Leopold (Lipót), I. József, VI. Károly, Mária Terézia és II. József osztrák császárok uralkodása alatt történt.

I. Leopold (Lipót), Savoyai Eugen (Jenő), Caprara gróf

Érdekes, hogy a legfiatalabb császár II. József is 5 alkalommal tartózkodott a várban. Állandó őrséget már 1702-ben létesítettek, amely magyar huszárszázadból és szerb hajdúkokból állt. A napoleóni-háborúk idejében a kincstárt Bécsből Péterváradra helyezték, mert azt tartották, hogy a "Soha és senki nem fogja tudni elfoglalni a péterváradi várat", ami tanúsítja a Habsburgok bizalmát és hitét benne.

Osztrák császárok a Habsburg uralkodóházból akik részt vettek a vár építésében, balról jobbra: I. Leopold (Lipót), I. József, VI. Károly, Mária Terézia és II. József.

A vár befejezésének éveként 1780-at említik, bár az építkezési munkálatok még néhány évig eltartottak. Nem minden tervet fejeztek be, és ez a legjobban a föld alatt látható (nem kifalazott folyosók, földalagutak stb.)

A képeken a Habsburg császárság katonái és egy régi térkép a várról látható.

Az erődítmény 112 hektáron épült, így büszkén viseli Európa második legnagyobb várának a címét. A péterváradi vártól csak a francia verduni létesítmény nagyobb, amely súlyos károsodásokat szenvedett, főleg az első világháborúban.

Részletek az Újvidéki Városi Múzeum tárlatából.